Az Ön kosara üres!
Üdvözöljük, lépjen be fiókjába vagy regisztráljon! A WEBÁRUHÁZBAN REGISZTRÁCIÓ NÉLKÜL IS VÁSÁROLHAT!
Üdvözöljük a(z) Immunerősítés - Immunrendszer erősítés
Üdvözöljük az Alohamed oldalán.
Az immunrendszer
Hogyan működik az emberi immunrendszer?
Fontos fenntartani egészségünket és testünk egyensúlyát is. Minden alkalommal, amikor megbetegszünk testünk védelmi rendszerében egy könnyen támadható terület/sejt keletkezik.
Bizonyos idő eltelte felett az immunrendszer nem megfelelő vagy hibás működése fordulhat elő. Ez ugyanazon sejt (rosszindulatú elváltozások) többszörös genetikai mutációjához vezethet, amely kialakulása során átalakítja a test adott sejtjét és végül a rendellenes, rosszindulatú növekedéssel végződik.
Ez egy alattomos, nehezen diagnosztizálható több év alatt kialakuló, általában elég lassú lefolyású folyamat. A cél éppen ezért annak kellene lennie, hogy egy jól karbantartott/szabályozott testet birtokolhassunk. Ha immunrendszerünk hatékonyan működik, minden betegség kialakulásának lehetőségét a minimálisra tudjuk csökkenteni, ezáltal egyúttal a kiegyensúlyozott egészséges életminőséget is jobban tudjuk élvezni.
Éni és jól élni a legnagyobb feladat és kihívás. Testünk egy bámulatos és összetett rendszerből áll, amely rendszer segítségére az immunrendszer szolgál, amelynek feladata, hogy az egész testet megvédje a "támadásokkal" szemben.
Az immunrendszer különböző védelmi mechanizmussal rendelkezik:
1. akadályt épít, amely megvédi a testet a vírusok behatolásától
2. felismeri és elpusztítja azokat a baktériumokat és vírusokat, amelyek be akarnak hatolni a szervezetbe, még mielőtt azok behatolnának, vagy szaporodhatnának
3. eltávolítja azokat a vírusokat és baktériumokat, amelyeknek sikerült olyan mértékben szaporodniuk, ami veszélyes lehet a test számára 4. megtalálja a test rákos (vagy más elváltozott) területeit és elpusztítja őket
Testünk szemmel is könnyen látható részei, mint pl. a bőr, a szem, az orr és a száj az immunrendszer legnyilvánvalóbb védekező szervei. Bőrünk edzett és ellenálló a baktériumokkal szemben és antibakteriális anyagokat választ ki. A könny és a váladék egy olyan enzimet tartalmaz, amely lebontja sok baktérium külső falát. A nyál is szintén antibakteriális. Amennyiben néhány mikroba bejutna a nyálon keresztül a testbe, a következő a gyomor, mint a következő védekező szerv jön működésbe.
De a legtöbb baktérium már a szervezett első védelmi vonalán sem jut át. Amelyeknek ez sikerül, immunrendszerünk támadja meg és győzi le a különböző baktériumokat és bacilusokat.
A vírusos és bakteriális fertőzések felelősek leggyakrabban az emberi szervezet megbetegedéséért. Ezek addig keringenek a szervezetben, amíg immunrendszerünk kitermeli az ellenanyagot. Tehát a legtöbb ember számára az immunrendszer megfelelő működése a legfontosabb.
Az immunrendszer részei
Az emberi immunrendszer nagyon bonyolult, amely számos funkcionális részből tevődik össze. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan működik az immunrendszer, elengedhetetlen, hogy megismerjük a rendszer funkcionális részeit, és azok szerepét a rendszerben. Tudnunk kell, hogy mi az, ami kiváltja a védelmi reakciójukat és azt, hogy hogy megvédjék testünket azon számunkra ártalmas, különböző alattomos, ártalmas, betolakodó vírusokkal/baktériumokkal szemben.
Antitestek
Antitestek (más néven immunglobulinok és gammaglobulinok) azaz az Y-alakú fehérjék, amelyek az ugyn antigénekre, mint pl: a speciális baktériumok, vírusok vagy toxinok megjelenésére reagálnak. Ők a felelősek a fehérvérsejtek termeléséért. Az antitestek méreganyagokat képesek megkötni, így megbénítva azok vegyi hatásait, vagy jelez a szervezetnek, hogy el kell távolítani a betolakodót.
Ezeket az ellenanyagokat 5 osztályba soroljuk. Nevüket általában rövidítve használjuk. Például, Immunoglobulin A, rövidítve IgA. A következő rövidítések használjuk: IgA, IgD, IgE, IgG, i IgM.
Csontvelő:
A csontvelő feladata a friss vörös és fehérvérsejtek termelése. A vörösvérsejtek a csontvelőben teljes mértékben átalakulnak, és innen kerülnek vissza a véráramba.
Interferon
Az interferon a test egy másik fehérje típusa, amelyet a test legtöbb sejtje termel. Az interferon feladata, hogy engedje a sejtek egymásnak történő jelzését. Amikor egy sejt egy másik sejtből jövő interferont észlel, azonnal fehérjét termel, segítve ezzel a vírus replikáció megelőzését adott sejtben és egyúttal stimulálja a vírusölő sejteket.
Hormonok
Az immunrendszer számos hormont állít elő. Ezeket a hormonok limfocita néven ismertek. Egyes hormonok elnyomják az immunrendszert. Ezek a szteroidok és az adrenalin összetevője, a corticosteroid. A nyirokcsomók alapvetően olyan szűrők, amelyek a baktériumokat és másik idegen testeket ejtenek csapdába. A csomóknak van több sereg limfocitájuk, amelyek a baktériumokkal foglalkoznak. A limfociták egy fajta fehér vérsejtek, amelyek baktériumokat semmisít meg vagy semlegesíti. Amikor a nyirokcsomók megdagadnak pontosan egy ilyen fertőzés elleni "harc" zajlik a szervezetünkben. A
A Limfocita szervek tartalmazzák a csontvelőt és a csecsemőmirigyet, éppúgy, mint a nyirokcsomó, lép, mandulák és orrmandulák, a vékonybél nyirokszövetei (Peyer's -ként ismert). Körülbelül 2 van, 4 pint nyirokfolyadék van az átlagosan testünkben.
Lép
A lép tisztítja meg a vért és keresi az idegen sejteket. A lép is felkutatja azon régi vörös vérsejteket, amelyeknek cseréje szükséges. A lép egy ököl nagyságú szerv a has belső falán. A szerv két fő szövettípusa: a vörös szövet, amely kilöki/megszabadul az elhasználódott vörösvérsejtektől és a fehér szövet, amely a lymphpoid-ot tartalmazza.
Különböző része a lépben specializálódtak különféle immunsejtek. Amikor a mikroorganizmusok kap a szállító által a vérből a vörös szövetet, akkor csíphesse az immunsejtek úgynevezett makrofágok.
Csecsemőmirigy
A csecsemőmirigy a mellkasban helyezkedik el a mellcsont és a szív között. A T-sejt termeléséért felelős, továbbá fontos a T-sejt érleléséért. Fehér vérsejtek A fehérvérsejtek nagyon fontos sejtjei az emberi immunrendszernek. Ők olyan más különböző sejtek gyűjteményei, amelyek együttesen irtják ki a bacilusokat és vírusokat. Az alábbiakban olvashatók az emberi testben éppen ebben a pillanatban is "dolgozó" fehérvérsejt fajták neve, besorolása.
• Leukocita
• Lymphocyte
• Monocytes
• Granulocytes
• B-sejt
• Plazma sejt
• T-sejt
• Segítő T-sejt
• Gyilkos T-sejt
• Elnyomó T-sejt
• Természetes irtó sejt
• Neutrofilek
• Eosinophils
• Basophils
• Limfociták
• Makrofágok
Az összes fehérvérsejt leukocita néven ismert. Független, önálló sejtként élnek, úgy mozognak, mint az amőbák, a káros/veszélyes betolakodókat bekebelezéssel semmisítik meg. Legtöbbjüket a csontvelő termeli, és onnan távoznak, mint őssejtek.
A leukociták három fajtája ismert:
1. A Granulocita
amelyet 50-60%-ban az összes leukocita tartalmaz. További három fajtára bonthatjuk a Granulocytet: Neutrophils, Eosinophils and Basophils. A sejt a szemcséről kapta a nevét, mert összetételét tekintve szemcsékből áll. Ezek a szemcsék, függően a sejt fajtájától, különböző vegyi anyagokat tartalmaznak.
2. Monocita
amelyet minden leukocita hozzávetőlegesen 7%-ban tartalmaz. A monocytek végső soron makrofágok.
3. Limfociták
amelyet minden leukocita 30-40%-ban tartalmaz. A limfociták olyan fehérvérsejtek, amelyek az immunrendszer kulcs "dolgozói". Két fajtájuk van-B limfocitek (B sejtek), amelyek a csontvelőben termelődnek és T limfociták (T sejtek), amelyek a csecsemőmirigyben.
Az immunrendszer szerveinek a többsége a növekszik, fejlődik, és igénybe veszi a limfocitákat. Ezeket a szerveket hívják limfocid szerveknek. A limfociták, új idegen sejtek után kutatva, keringenek a véráramban. B a cellák arra használják az antitesteket, hogy baktériumokat célozzanak meg. A T sejtek végzik a tényleges harcot.
4. A B sejtek apró antitestek használatával működnek. Több ezer különböző B-sejt kering a véráramban, mindegyik antitestekkel felfegyverkezve a különös baktériumok ellen. De csak néhány közülük találkozik ténylegesen a különös baktériumokkal. Abban az esetben, ha találkoznak a B sejt drámaian megsokszorozódik, és azonnal kibocsájtja az antitestet. Ez a folyamat a következőképpen zajlik: amikor eg baktérium B sejttel ütközik, a B sejt megsokszorozódik, és "plazma" sejtet formál. A plazma sejt antitestet állít elő, hogy megtámadja a baktériumot. Az antitestek rázárulnak a baktériumra, megkönnyítve ezzel, hogy a azokat a fagocidok bekebelezhessék. Egyes B sejtek folytatják a sokszorozódást a baktérium elpusztítása után is, azért, hogy ha a baktérium visszatér, az antitestek készen álljanak az elpusztítására.
5. A T sejt egy kicsit másképpen működik. Ennek az az oka, hogy sok baktérium, mint pl.: a vírusok vagy az élősködők a sejtek belsejében bújnak meg. A T sejtek feladata ezen sejtek azonnali megsemmisítése. A T sejtnek két fajtája van: a "gyilkos/pusztító" és a "segítő" sejtek. A "segítő" sejtek azok, amelyek beazonosítják a megtámadott sejteket, feladatuk az azonnali riasztás. A "gyilkos" T sejtek feladata a megtámadott sejtekbe történő behatolás és azok megsemmisítése.
Ez azért történik, mert egy megtámadott sejt rendellenes fehérjéket szed fel a felszínére. Amikor a "segítő" T sejt rendellenes fehérjékkel találkoznak, limfocitának nevezett vegyi anyagot bocsát ki magából, jelzést küldve ezzel a "gyilkos" T sejtnek, hogy azonnal sokszorozódjon. A "gyilkos" T sejtek kebelezik be és pusztítják el az abnormális sejteket, amelyekkel találkoznak.